Playmate dj-k

Egy kis eszmefuttatás a playmate dj-kről...

"Akár egy modern kori népmese is lehetne… A család legkisebb, ám legszebb lánya szerencsét próbál. Persze innentől már többféle variáció is elképzelhető. Egyiket Hamupipőkeként kezelték gyerekkorában, másikat kényeztető otthon vett körül, mégis egy dolog azonos. Többet akartak. Méghozzá saját erőből. Ilyenkor meg kell nézni, mi az, ami eladható magunkban.

Egyeseknél természetesen a szépség a legdominálóbb és legfeltűnőbb előny. Kovácsoljunk hát ebből sikert. Ennek leggyakoribb a menete a következő:

A főhősnő szuperklubokba jár, felveszi a legelegánsabb és legkihívóbb öltözékét, hogy minden szempár lehetőség szerint ráakadjon és táncol. Minderre rásegítve a létező összes partyoldal fotósával hétről-hétre lefényképezteti magát. A siker biztos. Kezdetben csak egy-egy ingyenitalt kap a szerencsétlen csődőrtől, aki olyan dumákkal próbálkozik, miszerint „Láttam múlt héten a képed xy.hu-n. Sűrűn jársz ilyen bulikba?” Természetesen ugyanazon a szórakozóhelyen vannak ezen a héten is, hiszen gyakorlatilag címre ment a lépre csalt legény. A sok welcome drink után már komolyabb lehetőségek is akadnak. Lehetőséget kap táncoslányként és nagykutyák is felfigyelnek rá. Viszik ide, viszik oda, bemutatják őket ismerőseiknek, kollégáiknak. Jönnek az ajánlatok. Néha szexuális, néha szakmai, néha szexuális-szakmai. Aztán mindezt legalizáljuk hazánk toppok csúcsán és jöhet a CKM-FHM-Playboy triumvirátusból valamelyik… Meg is volt a karrierlétra.

Létezik egy másik variáció is, ahol a csodaszép lányt először egy barát bemutatja a szőrős majomszerű fazonnak, aki lehetőséget lát benne a jövő szexkirálynőjeként. Először casting és beavatás, aztán erotikus aktképek, később szoft és hardcore pornó. Ki meddig megy el. Ugyanakkor ezzel a variációval nincs semmi bajom, sőt elismerem. Két okból. 1; felvállalják, amit csinálnak és nyílt lapokkal játszanak. 2; közvetlen és természetes módon viselkednek a hétköznapokban. (Kivétel biztos mindenhol van, de ezek az általános tapasztalatok.) Udvariasság, illem, kedvesség és humorérzék szakmától, hivatástól, személyes vágyaktól független dolog. De jön a nagy kérdés. Mi a búbánatnak akarnak a playmate-ek DJ-k lenni?

Megunhatták a sok meztelenkedést (érthető), de a magamutogatás és a rivaldafény utáni vágy nem égett ki lelkecskéikből. Akinek nagyobb tehetsége van, az el tudja adni magát énekesnőnek - színésznőnek is, vagy más polgáribb foglalkozást választanak. Szerényebb képességekkel megáldott sorstársaiknak más módot kell találniuk, vágyódva vissza oda, ahol ők voltak a központ. Kompromisszumot kötve, nem felejtve az egyetlen és legfontosabb szempontot. Továbbra is őket nézze mindenki, amíg ott van a buliban. Az igényszint azonban megemelkedett, jó lenne pénzt is keresni ha már ennyien megismerik. Táncolni, vetkőzni viszont már nem akar ennyi év után. Mi maradt még ha a táncrúd és a bárpult, valamint a „híresség barátnője vagyok” státusz nem elég. Igen, a DJ pult.

Valami óriási fatális tévedés miatt még mindig azt hiszik egyesek és többesek, hogy csak pár jó zenét összemixelünk, megtanuljuk a technikai fortélyokat és onnantól fogva már többszáz ember hever a lábaink előtt, isteni imádattal tisztelegve a pult mögött állónak. Ráadásul bizonyos személyek – teljesen biztosan önzetlenül barátságból – bíztatják is a lányokat, akik teljesen „véletlenül” ezek után barátok, udvarlók, menedzserek lesznek és félreismerhetetlenül mindig ott tapsolnak mosolyogva a pultban főhősnőnk mellett, ezzel is hájpolva azt a katartikus feelinget, amit a közönségnek kell / kéne éreznie.

Csakhogy ez nem elég. Itt zenei ízlésről van és lenne szó, amit hivatásos, zene iránt alázatos és szenvedélyesen fanatikus dj kollégák pontosan tudnak és gyakorolnak évek és évtizedek óta. Akik egy másfajta, jóval rögösebb, pénztelenebb és időben hosszabb karrierlétrán kaptatnak fel. Ők azon apró, leheletnyi különbségeket is megérzik a közönség vibrációjában, amik alapján egy szempillantás alapján eszükbe jut egy másik dallam abból a több tízezerből a fejében, ami jobban passzolna a következő két percben. Legyen akár tíz éves örökzöld, még sehol fel nem csendült white label, vagy csak egy zárt szakmai körnek hozzáférhető bootleg, ami ritka kincs. Nem utolsó szempont, hogy ez a melódia ott is legyen a táskában kézügyben, hiszen felkészült rá. Mindezen zenéket pedig kettő-három, öt órán, vagy akár egy egész éjszakán keresztül fáradhatatlanul képes tenni, mert szereti, amit csinál. Azt is leszarja, ha a plakátokon nem ő kacsint a jónépre. Még talán azt is, ha nem tudják a nevét. Egy dolog teszi őt boldoggá, hogy az emberek jól érezzék magukat és táncoljanak. Nem saját magát pozicionálja, hanem a zenéjét. A DJ mindig csak második, mert a zene az első. Az érzés, a hangulat, az atmoszféra. Ez az, amire egy valódi lemezlovas képes.

Persze tudom és tisztában vagyok vele, hogy a külsőségek, a 15 perces hírnév, a kereskedelmi csatornák kirakatvilágában dolgozunk, szórakozunk. Barátok közt élünk, jóban-rosszban. Örülnék, ha ezek valóságos értékeket képviselnének és nemcsak üres műsor- és reklámblokkokat. Ha ez az idő eljön, akkor talán minden a helyére kerül. Cipész a kaptafához, zenész a hangszerhez, cicababa a BMW anyósüléséhez. Addig viszont bármi előfordulhat.

Elárulnék egy nagy titkot a playmate DJ-k számára. Az hagyján, hogy a nők a tánctéren fitymáló pillantással elkönyvelik, hogy még így is nagy a segge, ráadásul a pasik egyirányú logikával rendelkeznek. Egy szép nő, aki polgári, vagy művészi szakmájában van olyan jó, hogy híres lett, örök kíváncsisággal fognak adózni utána a férfiak és ha évek múltán esetleg rábólint a nyuszis lap felkérésének, akkor eladási példányszámot fog megdönteni és ezek után remélhetőleg bevállalós, mégis elismert nőként fognak rátekinteni. De ha valaki playmate-ként kezd és utána mondjuk lemezlovasként villog a pultban, pont senkit sem a zene milyensége foglalkoztat, hanem azt beszélik meg egymás közt, akár a tánctéren odabiccentve mutogatva, milyen lenne b@szni egy ilyennel. Sajnálom, de tényleg így van. Aki mást mond, az hazudik. Sőt, az is meg akar csinálni, de minimum hasznot remél a kamuzásból. Tehát ha rámosolyognak a tüneményes hercegnőre a buliban az sosem lesz őszinte… de legalább ráfigyelnek és végülis ez a cél. Örüljünk hát együtt a csudának."